A mai piacon lévő gyertyák három alapanyagból készülnek:
- paraffinviasz,
- méhviasz,
- növényi viaszok, mint pl szójaviasz, pálmaviasz, vagy akár a repce- és a kókuszviasz.
Paraffinviasz: A leggyakoribb és sajnos a legnépszerűbb a szintetizált viasz. A paraffin ára mindössze töredéke a méhviasznak, így a gyertyagyártók hamar elkezdték elegyíteni a méhviasszal és elérni, hogy a méhviasz gyertya is 90%-ban paraffinból álljon. A paraffin mérgező anyag, kőolajszármazék, a petróleum mellékterméke. Gyertyának, ha nem marad fehér, befestik vegyi festékekkel, illatosítják szintetikus, petrolkémiai illóolajokkal. A maradékot pedig veszélyes hulladék megsemmisítőben kell ártalmatlanítani. Az elégő paraffin egészségkárosító hatása hosszú ideje ismert. A gyertyák égetésekor toluol, benzol és ketonok kerülnek levegőbe. Ráadásul a ma igencsak közkedvelt mécsesek cink és ólom tartalmú tégelyekben kerülnek forgalomba, amik hevítésre nehézfémeket párologtatnak a levegőbe.
Méhviasz: sokkal drágább a paraffinnál és drágább a hidrogénezett növényi zsíroknál is. A tiszta méhviasz azonban tényleg "természetes", a méhek ebben tárolják a mézet, így ezt nem szükséges kémiailag módosítani, hogy gyertyakészítésre alkalmas legyen. Nem csöpög, ezért pedig tárolásához, égetéséhez semmiféle fém nem szükséges.
Növényi viaszok: ma egyre nagyobb teret hódítanak a növényi viaszokból készült egészséges gyertyák.
De akkor miért nem az oly népszerű és olcsóbb szójaviaszt választottuk? Mert ebben is a környezettudatosságra törekedtünk. Nem is gondolunk bele, milyen "káros" kapcsolat mutatható ki az Európai Unió nagyüzemi gazdálkodásai és Dél-Amerika esőerdők csökkenése között, pedig a klímaváltozáshoz, a vadvilág pusztulásához, az erdőirtáshoz, az őslakosok földjükről való elűzetéséhez nagymértékben járulnak hozzá a szójaültetvények, amely terménynek Európa a legnagyobb importőre. A szójatermesztés velejárója a fokozott növényvédőszer-használat mellett a talaj termőképességének csökkenése, az üvegházhatás növekedése, a helyi közösségek emberi jogainak sárba tiprása, a családi gazdaságok számának csökkenése. Ezek mind olyan tényezők, amelyek folyamatosan ráirányítják a közvélemény figyelmét a trópusi esőerdők állapotára.
A repcét pedig a világ szinte minden földrészén termesztik, nálunk Európában is.
Miért fakanóc?
Mert igazán egyedivé és vonzóvá varázsolja a gyertyánkat! Modern, letisztult külsőt kölcsönöz neki, és különleges lágy sustorgással ég, szikrázik, mint egy kis kandalló, még meghittebbé téve a hangulatot. Előnye ezen kívül még, hogy a fából készült kanóc nagyobb viaszmedencét olvaszt fel, a teljesen olvadt viaszmedencéből pedig, aminek a hőfoka még pont megfelelő az olajnak, egyenletesen tud elpárologni az illóolaj, így gyertyád még a sokadik gyújtás után is illatos lesz. A fakanóc nem gombásodik, és kevés szén-dioxid-felhalmozódással ég.
Mennyi a hosszú égési idő?
A 200 ml kiszerelésnél kb. 50 órát élvezheted gyertyád illatát. A viasz élettartamát meghosszabbíthatod, ha az elégett fakanócot visszacsíped, hogy ne legen 5 mm-nél hosszabb.
TIPP: A gyertyát mindig minimum addig égesd, míg a gyertyaviasz a szélekig felolvad!
Mi legyen az üvegekkel, betontégellyel ha kiürült?